Sírkerti séta Mindenszentek estéjén

November 1. Mindenszentek. Gyuree megint hívott fotózni, egy kis csapattal (Pingu és férje, vlm, eDaniel és n.Gyuree) a Fiumei úti sírkertbe. Én késve értem oda, és szokásomhoz híven sikerült elkallódnom, annak ellenére, hogy Gyuree folyamatosan küldte a "hol vagyunk" koordinációs SMS-eket.
Nehezen, de végül csak sikerült rájuk találnom, (miután Gyuree még fel is hívott). Sajnáltam, hogy nem mentem velük az elejétől, de azért amíg egyedül ballagtam, csak készült egy-két fotó:

Úgyhogy annyira nem bánom.
Sajnos az én gépem elég sok zajt kreál, úgyhogy világosítani csak alig tudtam, pedig 400-800-as ISO-val dolgoztam. 1600-ra (nálam ez a max) már nem tudtam fölmenni. Sokat gondolkoztam azon, hogy mit tudnék csinálni, és hogyan tudnám világosabbá tenni a képeket, de nem jártam sikerrel. Hiába a hosszú záridő, akkor sem azt kaptam vissza, amit megláttam...

Miután találkoztam a csoporttal, folyamatosan füleltem, hogy hátha valamilyen tippet tudnék alkalmazni.
Állványt vittem magammal, annyira nem pro, de azért megáll, de annak se vettem sok hasznát, egy-két kép még összejött, de...
Kb. 150 képet csináltam, ebből kb 60-at rögtön töröltem, mert bemozdult, vagy sötét volt, aztán otthon még kb 40-et, mert azok is sötétek. 66 képpel maradt benn, amiből 17 jutott tovább, ezek azok, amiket érdemesnek találtam az utómunkára. Az elődöntőbe 13 kép került (ezekre raktam logót), végül pedig 8 került fel az Indára, amiből 3 a blogba. Hát igen...

Végül pedig, a kedvencem, ebből a sorozatból:

Liget a sétában

Szombaton Gyureeval megbeszéltük, hogy elmegyünk a Ligetbe tengózni, de aztán meggondoltuk magunkat, mert már elég hideg van, úgyhogy inkább labda helyett a fényképezőnket vittük magunkkal.
Szóval írta, hogy az állatkert előtt találkozunk délután 1-kor. És hogy ne késsek, mert megfürdet a kacsaúsztatóban...

Ő késett...

Addig fürödtem egyet...
A kacsák örültek...

Na viccet félretéve egy kis tonik után való sikertelen keresgélés után elindultunk bele a Ligetbe. Gyakorlatilag céltalanul sétálgattunk először a Széchenyi fürdő környékén, miközben én bombáztam Gyureet a kérdéseimmel.
A hatodik kör után (mármint amit a fürdő körül tettünk meg) Gyuree panaszára való tekintettel (miszerint erős d-é-j-ä v-u - t érzett azthiszem a mutatóujjában) tovább mentünk. Vajda Hunyad vára, meg levelek, meg ágak, meg Gyuree, meg...

 

Kipipálva.

Megyünk tovább: MA-HÁZA. Hmm.. oké

Tovább... Közben Gyuree gyorsan megmutogadta, hogy a Mona Lisa, meg a Rőzsehordó asszony hol készült, és milyen nézőpontból, éppen hogyan feküdt, és micsinált, hogy a Fütyülős kisfiút már ne is említsem...
Az Indásokról is sok érdekes dolgot megtudtam séta közben például, hogy valamilyen érthetetlen módon mindegyik szeret fotózni. Nem is értem...
Na szóval a Fütyülősról (nem a pálinkáról) én is csináltam egy képet, de ez össze sem hasonlítható az eredetivel. A 'kisfiú' jelző már nem is lenne rá helyes, mivel szerintem már bőven a tinédzser éveit éli, a hátán látható óriási pattanásból ítélve. (nagyobb kép Indán)

És megint tovább. Közlekedési Múzeum. Erről nincs igazán mit mondani, a sablonképekből egyet kiemelek:

Ezután még meghívattam magamat egy öt fogásos vacsorára a város egyik legjobb éttermében.
Nagyjából ennyi, a továbbiakról n.Gyuree bejegyzésében olvashattok még részletesebben (már ha akartok...).


A blogban feltüntetett nevekért, illetve azokhoz kapcsolódó bármilyen megjegyzés hitelességéért felelősséget nem vállalok.