Séta a kertvárosban - egy érdekes csengő

Gyakrabban kéne a környéken sétálnom. Nem is értem, hogy eddig miért nem figyeltem fel a XX. kerületben lévő fotogén értékekre.

Pénteken eldöntöttem, hogy felállok a számítógép elől, kezembe veszem a fényképezőgépet, és (a megfázásom ellenére, bár mondjuk elég meleg volt ahhoz, hogy ez ne jelentsen gondot) elindultam. Csak úgy. Körülnézni.

Ilyet nem-nagyon csináltam még mióta ide költöztünk (kb. 9 éve), úgyhogy már épp ideje volt.

Tényleg nem értem… A látóköröm csak addig az útig terjedt, amíg a buszmegállóig elértem, pedig annyi sok figyelemfelkeltő dolog akad a közvetlen környezetünkben is, hogy egy napot is el lehetne tölteni a fotózással. Most nem volt ennyi időm, csak egy kis részt sikerült bebarangolnom, de így is olyan élményekkel lettem gazdagabb, hogy mindenképpen csinálok majd egy második menetet is.

Nos, hát megindultam. Először, a már megszokott úton indultam el (a buszmegállóhoz) azzal a különbséggel, hogy most nyitott szemmel jártam, és rögtön egy érdekes kép tárult a szemem elé az egyik roskadozó fakerítés mögül. Szerintem nem nagyon kell megjegyzést hozzáfűznöm.

Továbbmenve egy érdekes szerkezeten akadt meg a szemem az egyik kapu mellett. Nézegettem egy darabig, majd a legnagyobb meglepetésemre egy idősebb bácsi jelent meg a kapuban. Egy kisebb történelemóra után megtudtam, hogy a távíró a nagyapjáé volt, és 1914-ben használták. Tehát egy első világháborús morse jeladót használ csengőként: Eszméletlen!

A szembelévő kerítés mögött pedig egy – nálam a „legkeresettebb” kategóriába tartozó (egyébként nem tudom miért) – Simson robogó mutogatta magát. Sajnos nem úgy állt meg, hogy profilból tudtam volna lekapni, de így is örültem neki.

Aztán egy érdekes pálmafa szerű növényt pillantottam meg ahogy a beton járda egyik repedéséből nőtt ki. Erről is készült egy fotó (nyilván photoshoppolva :)

Végül egy fontos dologra is rájöttem ezalatt a kis sétám alatt. Korábban nem nagyon szerettem a virágokról készült fotókat, bármennyire is szépek, nekem sablonosnak hatottak. A véleményem erőst kezd megváltozni, mert rájöttem, hogy én sem bírom megállni, hogy ha látok egy szép virágot, ne nyúljak rögtön a makró kapcsolóhoz…

Egyenlőre ennyi, aztán majd jövök a második fordulóval! :)