Még szeptemberben volt egy, a gyülekezetünk (egész konkrétan édesapám) által szervezett túra a budai hegyekbe. Össze jött egy nagyobb, főleg gyerekből álló kis csapat, és a Szép-völgyből elindultunk az Újlaki-hegy és a Vitorlázó-repülőtér felé. A túra elején készült a már korábban bemutatott A Szösz nevű képem, nem tudom hogy milyen virág volt a rajta szereplő egyed, de nekem nagyon megtetszett. :)
|
Fák közt |
Ez a kilátás pedig már az Újlaki-hegy magaslatában tárult elém (de még nem a reptér felé). Nagyon érdekes
volt, hogy egy ház elég messze a többitől elszeparálva kukucskált ki a fák lombjai közt.
Aztán a másik oldalon kiérve láthattuk a vitorlázókat. Én mindig is nagyon szerettem nézni ezeket a hangtalan gépeket ahogy felvontatják magukat a levegőbe, aztán megszabadulva a "fölöttes erőtől", ami feljuttatta őket szabadságban szálldogálnak - van hogy nagyon közel a hegyhez - majd kecsesen leszállnak a pályára. Csodás látvány, csak egy jó képet sem sikerült róluk csinálni... :S Ez alól az ejtőernyősök/sárkányrepülősök sem voltak kivételek.
De hát már csak így megy ez. Egyébként nekik se mindig volt szerencséjük:
|
Ha nincs szél... |
Ahol mi voltunk indulópont teljesen kihalt volt, csak a földön voltak páran (biztos a szél miatt, nem értek hozzá). A következő kép magáról a kifutó pályájáról készült. Igen, a címben színpad van, de így jobban hangzik :)
|
Sztár a színpadon |
A nyüzsgés odalent a kevés szél ellenére is folyamatos volt, az ernyősök
próbálkoztak, a sárkányosok egy kis motoros géppel vontatták föl
magukat ("azzal könnyű"), túrázók jöttek mentek bámészkodtak, biciklisek
tekertek, kutyák sétáltatták magukat. Eközben mi békésen,
megeszegettük a hideg ebédünket, majd a pihenő befejeztével - miközben a
gyerkőcök valami érthetetlen várvédős játékot játszottak, vagyis jól
feltalálták magukat - elindultunk szépen lefelé
|
Úton |
Megjegyzés: Ezt a posztot 2 órán keresztül csináltam... Lehet, hogy én vagyok béna, de ez a blogspotos szerkesztés nagyon hülye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése